Fő tartalom átugrása
Szabadság napok száma: 5 tévhit, ami félrevezethet

Szabadság napok száma: 5 tévhit, ami félrevezethet

HRmaster |

Egy munkavállaló megkérdezi a HR-est: miért kapott idén eggyel több szabadnapot, mint tavaly? A HR-es megnézi, és kiderül: betöltötte a 31. életévét, tehát az életkor alapján járó pótszabadságok száma egy újabb lépcsőre lépett. A munkavállaló nem tudott róla, a HR-es pedig szólt, vagy nem is figyelte. Valójában egyikük sem gondolt arra, hogy a szabadságkeret magától is módosulhat. A szabadság napok száma körül nem ritkák a félreértések, tévhitek és be nem tartott szabályok – gyakran nem rosszhiszeműségből, hanem egyszerűen azért, mert a szabályozás összetett, és sokan nincsenek pontosan tisztában a Munka Törvénykönyve vonatkozó előírásaival.Most az öt leggyakoribb csapdát gyűjtöttük össze.

1. tévhit: részmunkaidőben kevesebb szabadság jár

Sokan azt hiszik, hogy aki részmunkaidőben dolgozik, az arányosan kevesebb fizetett szabadságra jogosult. Ez viszont téves. A Munka Törvénykönyve szerint a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadnapra jogosult, mint a teljes munkaidős kolléga – a különbség csak annyi, hogy a kiadás a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra történik.

Tehát aki heti 4 napot dolgozik, az ugyanúgy megkapja a 20 munkanap alapszabadságot és az összes pótszabadságot – ezek a napok az ő 4 napos munkahetéhez igazodnak. Ez a munkáltatók számára is fontos, hiszen ha valaki részmunkaidőre vált, a szabadságnapok száma nem csökken automatikusan.

Példa - Egy kisgyermekes munkavállaló GYES után napi 4 órás részmunkaidőben tér vissza dolgozni. A munkáltató automatikusan felezi a szabadságkeretét, mondván: ha feleannyi időt dolgozik, feleannyi szabadság jár. Ez jogellenes. A munkavállaló teljes szabadságkerete megmarad – 20 munkanap alap plusz minden pótszabadság –, csak a kiadás igazodik az új munkaidő-beosztáshoz

2. tévhit: a gyerek utáni szabadnapok csak az anyát illetik

A gyermekek után járó szabadság témaköre is gyakran ad okot félreértésekre. Sokan azt hiszik, hogy ez csak az édesanyának jár, vagy csak annak a szülőnek, aki otthon maradt a gyermekkel. A valóságban mindkét szülőnek jár, függetlenül attól, hogy ki volt otthon a gyermek gondozása idején. A szabályozás az örökbefogadott gyermekekre is vonatkozik.

A gyermekek után járó szabadság mértéke: 1 gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4 nap, 3 vagy több gyermek után 7 nap – a gyermek 16. életévének betöltéséig. A fogyatékossággal élő gyermekek után járó pótszabadság ezen felül gyermekenként további 2 napot jelent. A részleteket a pótszabadságokról szóló cikkünkben is megtalálod.

2024-től fontos változás lépett életbe: a gyermekek után járó pótszabadság napjait a munkavállaló kérése szerint kell kiadni – vagyis a munkáltató nem rendelkezhet felettük szabadon. Ez sok helyen még mindig nem ismert.

3. tévhit: a betegszabadság beleszámít az éves szabadságba

A betegszabadság és a fizetett szabadság két teljesen különböző jogcím, mégis sokan összekeverik őket, vagy azt gondolják, hogy a betegszabadság beleszámít a szabadságba. Nem számít.

A betegszabadság évi 15 munkanap, amelyre a munkavállaló a távolléti díj 70%-át kapja. Ez nem azonos a fizetett szabadsággal, ahol a díjazás 100%. Ha valaki megbetegszik szabadsága alatt, az adott napok nem számítanak bele a szabadságba – betegszabadságként kell elkönyvelni, és a kivett szabadság pótolható.

Példa - Egy munkavállaló szabadság alatt megbetegszik és orvoshoz megy. Ha ezt bejelenti és igazolja, a betegséggel érintett napok nem számítanak bele a kivett szabadságba – azokat a munkáltatónak pótolnia kell. Ez sokaknak meglepetés, de a Munka Törvénykönyve így rendelkezik.

4. tévhit: az életkor szerinti pótszabadság csak évfordulón jár

A pótszabadság mértéke az életkor előrehaladtával lépcsőzetesen nő – erről a szabadság kisokosunkban részletesen is írunk. Sokan azt hiszik, hogy a többletnap csak attól a naptól számít, amikor ténylegesen betöltik a szükséges kort. Nem így van.

A szabályozás szerint az életkor alapján járó pótszabadság attól az évtől illeti meg a munkavállalót, amelyben betölti a szükséges életkort – vagyis teljes évre szól, nem arányosan. Ha valaki december 30-án tölti be a 33. életévét, már az egész évre jogosult az abból az életkorból fakadó plusz 4 napra.

Ez a munkáltatóknak is fontos tudniuk, hiszen a szabadság napok száma nem csak január 1-jén változhat, hanem bármikor az év folyamán, ha valaki eléri a következő lépcsőt. A bérszámfejtés és a szabadságnyilvántartás szempontjából ezt időben kell lekövetni.

5. tévhit: a munkáltató dönt az összes szabadnapról

Sok munkavállaló nem tudja, hogy az éves szabadságból 7 munkanapot mindenképpen a saját kérésének megfelelő időpontban kell kiadni – feltéve, ha azt 15 nappal jelezte előzetesen. Ez munkavállalói jog, nem a munkáltató jóindulatán múlik. A többi napra valóban a munkáltatónak van rendelkezési joga, de a méltányos mérlegelés kötelező. Erről a nyári szabadságról szóló cikkünkben is részletesen írunk.

A leggyakoribb munkahelyi konfliktusok egyike éppen ebből fakad: a munkáltató nem ad ki szabadságot a kért időpontban, a munkavállaló pedig nem tudja, hogy van egy minimum, amit jogszerűen követelhet. A szabályozás ismerete mindkét félnek érdeke – ez kevesebb vitához, és több bizalomhoz vezet.

A fenti félreértések nagy részének közös gyökere van: a szabadság napok száma és a hozzá kapcsolódó jogok nehezen átláthatók, ha minden egyes esetben fejben kell számolni. A szabadnapok száma ugyanis nem egységes – életkor, gyermekek, munkaidő, belépési dátum mind befolyásolja. Ahol sok a változó, ott az emberi hibázás is gyakoribb lehet.

Hogyan támogatja a HRmaster a szabadságok kezelését?

A HRmaster Munkaidő és szabadság modulja automatikusan számolja az egyéni szabadságkereteket – beleértve az életkor szerinti pótszabadságot, a gyermekek után járó napokat és a fogyatékossággal élő gyermekek után járó pótszabadságot is. Ha egy munkavállaló betölti a következő életkori lépcsőt, a rendszer automatikusan frissíti a keretét. A szabadságigénylés, a jóváhagyás és a nyilvántartás egy helyen, digitálisan zajlik – a bérszámfejtéssel integráltan, így a kivett napok azonnal megjelennek a számfejtési folyamatban is.

Szeretnéd látni, hogyan kezeli a HRmaster a szabadságokat a gyakorlatban? Kérj ingyenes rendszerbemutatót!

Szeretnél megismerkedni a HRmaster szoftverrel?

Vedd fel velünk a kapcsolatot! Munkatársunk az alábbi űrlapon megadott elérhetőségen megkeres.