A magyar munkavállalók átlagosan másfél órával többet dolgoznak hetente, mint az uniós átlag – ez a szám is jelzi, mennyire nem mindegy, hogyan kezeli egy cég a munkaidő, hiszen több órát, több túlórát, több beosztást kell átlátnia és jól megszerveznie, mint egy nyugat-európai versenytársnak. Ehhez a Munka Törvénykönyve pontos kereteket ad: a napi és heti munkaidőtől a pihenőidőn át a munkaidőkeretig, mindezt a 2026-os munkarend – köztük a hátralévő ledolgozós szombatok – sajátosságaival kiegészítve. Megmutatjuk, mit kell tudnod erről munkáltatóként vagy munkavállalóként, és hogyan könnyíti meg mindezt egy jól megválasztott HR szoftver.
Sok cégnél ezek a dátumok csak akkor kerülnek szóba, amikor már csak pár nap van hátra belőlük – ilyenkor a munkavállalók joggal kérik számon, miért nem szóltak korábban, a HR-esnek pedig kapkodva kell tájékoztatót kiküldenie és a beosztást átszervezni. Pedig a munkaidő 2026-os rendje már hónapokkal korábban, egy hivatalos rendeletben rögzítve volt – csak kevesen néztek rá időben a naptár második felére. Az ilyen helyzetek elkerülhetők, ha már most, nyáron időt szánsz arra, hogy átnézd, mi van még hátra az évből."
Munkaidő 2026: min vagyunk már túl, és mi van még hátra?
A nemzetgazdasági miniszter 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelete rögzíti a munkaidő 2026-os rendjét: az általános munkarendben dolgozóknak a munkanapok száma 2026-ban összesen 253, ehhez pedig – napi 8 órás teljes munkaidővel számolva – 2024 munkaóra tartozik. Az első ledolgozós szombat (január 10.) már a múlté, de a munkaszüneti napok közül még kettő áthelyezés van hátra a jelenleg hatályos rendelet szerint:
- Augusztus 8. – ezért augusztus 21. lesz pihenőnap
- December 12. – ezért december 24. lesz pihenőnap
Fontos: az ilyen áthelyezéseket – rendkívüli helyzetben, például hőségriadó vagy energiaválság idején – a kormány utólag is módosíthatja, ahogy erre korábban is volt már példa. Érdemes tehát a pontos dátumot mindig a legfrissebb hivatalos közlönyben vagy egy folyamatosan frissülő munkaidő naptárban ellenőrizni, ne csak egyszer, év elején nézz utána.
Az idei 7 hosszú hétvégéből (4 négynapos és 3 háromnapos) az első félévben már 4 eltelt – a második félévre még 3 hosszú hétvége maradt: az augusztus 20-i, az október 23-i és a karácsonyi. Ha a munkaidő naptárad még csak papíron vagy egy régi Excel-fájlban létezik, most van itt az ideje frissíteni, mielőtt ezek a dátumok meglepetésként érnek.
Munkaidő szabályok: gyors frissítő a nyár derekán
Mielőtt az év hátralévő részét terveznéd, érdemes a nyári szabadságszezon közepén is újra átfutni az alapokat. A Munka Törvénykönyve szerint teljes munkaidőben a napi munkaidő általában 8 óra, a heti munkaidő pedig 40 óra – ez az alapja szinte minden munkaidő-számításnak. Részmunkaidő esetén ezek az értékek arányosan csökkennek, a felek megállapodása szerint: például egy napi 4 órás részmunkaidős szerződésnél a heti munkaidő 20 óra körül alakul. A törvény emellett pihenőidőt is garantál: két munkanap között legalább 11 óra, hetente pedig legalább 48 óra megszakítás nélküli pihenőidő jár minden munkavállalónak – ez alól csak szűk körben, jogszabályban meghatározott esetekben van eltérés.
Ezek a munkaidő szabályok azért fontosak, mert minden további – a munkaidő beosztás, a munkaidőkeret, a bérpótlékok – ezekre az alapokra épül. Ha ezt a keretet nem ismeri pontosan sem a munkáltató, sem a munkavállaló, könnyen csúszik el a tervezés egy olyan évben, mint 2026, amikor három ledolgozós szombattal is számolni kell.
Meglepő adat: a magyarok többet dolgoznak, mint az uniós átlag
A naptár mellett érdemes azt is megvizsgálni, hol állunk nemzetközi összevetésben. Az Eurostat 2025-ös felmérése szerint a magyar munkavállalók átlagosan heti 37,4 órát dolgoznak főállásban, szemben a 35,9 órás uniós átlaggal – vagyis nagyjából másfél órával többet, mint egy átlagos EU-s munkavállaló. Ezzel a középmezőnyben állunk: kevesebbet dolgozunk, mint Görögország (39,6 óra) vagy Lengyelország (38,7 óra), de többet, mint Hollandia (31,9 óra) vagy Ausztria.
Ami igazán elgondolkodtató: az elmúlt tíz évben az EU-ban átlagosan egy teljes órával csökkent a heti munkaidő, Magyarországon viszont mindössze hat perccel – vagyis nálunk gyakorlatilag stagnál, miközben Nyugat-Európában folyamatosan csökken. Ez pedig még inkább indokolttá teszi, hogy a munkaidő beosztása, a munkaidőkeret és a túlórák kezelése ne ötletszerűen, hanem tudatosan, megfelelő eszközökkel történjen – hiszen nálunk strukturálisan több az, amit egy munkáltatónak kézben kell tartania.
Munkaidő beosztás és munkaidőkeret: itt az ideje az őszi tervezésnek
A munkaidő beosztás azt határozza meg, mely napokon és hány órát dolgozik egy adott munkavállaló – ezt a munkáltatónak előre, írásban kell közölnie, jellemzően legalább egy héttel a beosztás kezdete előtt. Ahol a munkavégzés jellege ezt indokolja – például váltásos munkarendben vagy idényjellegű tevékenységnél –, ott munkaidőkeretet is bevezethet a munkáltató: ez egy hosszabb, akár több hónapos elszámolási időszak, amelyen belül a ledolgozandó órák egyenlőtlenül is eloszthatók, feltéve, hogy az átlagos heti munkaidő az elszámolási időszak végére kiegyenlítődik. Ez különösen hasznos a ledolgozós szombatok és a hosszú hétvégék körüli tervezésnél, hiszen a munkaidőkeret keretein belül a szombati többletmunka és a pénteki pihenőnap automatikusan kiegyenlíti egymást.
Ismerős a hasonló sztori? — Egy 60 fős gyártó cégnél korábban minden áthelyezett munkanap külön adminisztrációs fejfájást okozott: ki dolgozik szombaton, kinek jár emiatt szabadnap csere? stb. Mióta munkaidőkeretben és digitális beosztásban gondolkodnak, a rendszer automatikusan jelzi az érintett munkavállalókat, és a bérpótlékok is automatikusan számolódnak.
Fontos, hogy egy ledolgozós szombat önmagában nem jár automatikusan műszakpótlékkal, hiszen ilyenkor az áthelyezett nap az adott hét rendes munkanapjának minősül – bérpótlékok (például túlóra- vagy éjszakai pótlék) csak a beosztáson felüli, rendkívüli munkavégzés esetén illetik meg a munkavállalót.
Munkaidő nyilvántartás: gyors audit a szabadságszezon kellős közepén
Most, hogy javában tart a nyári szabadságszezon, érdemes átnézni, pontosan vezetted-e eddig a munkaidő nyilvántartást. A munkaidő nyilvántartás vezetése nem opció, hanem kötelezettség: a munkáltatónak naprakészen kell rögzítenie a ledolgozott órákat, a túlórát és a pihenőidőt is – ellenőrzés esetén ennek hiánya komoly bírságot vonhat maga után. Ez nemcsak jogi kötelezettség, hanem a munkavállalói jogok védelmét is szolgálja – vitás esetben ez az egyetlen hiteles bizonyíték arra, ki mikor és mennyit dolgozott, és jogosult volt-e a törvényben előírt pihenőidőre. A munkaadó számára ez a nyilvántartás egyben tervezési eszköz is: ebből látszik, hol torlódik rendszeresen a túlóra, és hol kellene erősíteni a csapatot, mielőtt abból kiégés vagy fluktuáció lesz.
Hogyan segítenek a HR szoftverek a munkaidő kezelésében?
Egy jó HR szoftver nemcsak rögzíti az adatokat, hanem automatikusan figyelmeztet is: jelzi az áthelyezett munkanapokat, kiszámolja a bérpótlékokat, és összeköti a munkaidő-nyilvántartást a bérszámfejtéssel. A HRmaster munkaidő és szabadság moduljában egy helyen kezelhető a munkaidő beosztás, a munkaidőkeret nyomon követése és a szabadságok kiadása – így sem a HR-esnek, sem a munkavállalónak nem kell külön táblázatokban keresgélnie, amikor eljön egy ledolgozós szombat.
Szeretnéd, hogy a 2026-os munkarend automatikusan kezelhető legyen a cégednél? Kérj ingyenes rendszerbemutatót!
