A nyári szabadságolások időszaka mind a munkáltatók, mind a munkavállaók életében fontos periódus. A dolgozók körében elkezdődik a számolgatás; mindenki oszt-szoroz, hogy mi módon tudná a lehető legtöbb pihenést biztosítani saját maga számára a lehető legkevesebb szabadságnap felhasználásával. A munkaadók pedig a nyáron is zökkenőmentes munkavégzés érdekében igyekeznek úgy szervezni a jóváhagyásokat, hogy a dolgozók többsége lehetőleg ne egyszerre menjen vakációzni egy adott részlegről. Ehhez nagy segítséget nyújthat egy komplex rendszer, amelyben könnyedén átláthatjuk és jóváhagyhatjuk a munkavállalók jelenlétét és szabadságigényeit.
Vannak olyan vállalatok, ahol annyi szabadságot vehetnek ki a foglalkoztatottak, amennyit csak szeretnének. Ám, még ha nem is olyan cégnél dolgozunk, ahol erre lehetőségünk nyílik, a magyar munkatörvények miatt mindenképp szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Az Egyesült Államokban dolgozó munkavállalók helyzete ugyanis közel sem ilyen kényelmes; ott az alapszabadság mértéke csupán 10 nap, amelyből, lássuk be, nem lehet könnyű gazdálkodni.
Hány nap szabadság jár a munkavállalónak, hogyan és mi alapján lehet ezt kiszámítani?
Magyarországon a Munka Törvénykönyve írja elő, hogy az alkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkavállalóknak hány nap szabadság jár egy évben. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a dolgozó évente hány nap fizetett szabadságnappal élhet. Az éves fizetett szabadság azonban nem mindenki számára egységesen ugyanannyi. Alapvetően kétféle szabadságnap létezik: a fizetett szabadnapok száma az alapszabadságból és a különböző típusú pótszabadságokból áll össze.
Mi az időarányos szabadság és mikor alkalmazzuk?
Az éves szabadság-keretet teljes mértékben csak azok a foglalkoztatottak tudják kihasználni, akik az adott év január 1-jétől december 31-éig szünet nélkül munkavállalói viszonyban állnak. Ellenkező esetben ugyanis, vagyis, ha év közben kezd dolgozni a cégnél vagy szünteti meg jogviszonyát a foglalkoztatott, akkor csak az év munkával töltött részére időarányosan leosztott szabadnapok számával élhet. Ezt nevezzük időarányos szabadságnak.
Ennek kiszámítása során össze kell adni az alap-és pótszabadságokat, amelyekre alapesetben (azaz a teljes naptári évet tekintve) jogosultak lennénk, majd az így kapott számot kell a vizsgált évben munkavégzéssel töltött idővel arányosítani. Ez alól kivételt képez az apanap, vagy más néven apaszabadság, amelyre lentebb kitérünk.
Hány nap az alapszabadság?
A munkaadók minden évben kötelesek kiadni alkalmazottaiknak az alapszabadságot, amelynek mértéke ma Magyarországon 20 nap. Ez a 20 nap kortól és egyéb körülményektől függetlenül minden alkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkavállalót megillet. A foglalkoztatottak minden alap-és pótszabadságukat kötelesek kivenni minden évben.
Mi az a pótszabadság és kinek jár?
A pótszabadság az az extra szabadság, amelyet a munkavállaló körülményeiből adódóan, különböző jogalapokon vehet igénybe. Ennek különböző típusai vannak:
Életkor szerinti szabadság
Az életkor szerinti szabadság a 25. életévbe lépő és ennél idősebb munkavállalókat érinti. Kiszámítása a következő szabály alapján történik: a foglalkoztatottnak minden második-harmadik életévében 1 extra szabadnap adódik az addigiakhoz. A dolgozó attól az évtől fogva rendelkezik életkor szerinti szabadságával, amelynek során betölti a szükséges életévet.
Az első 3 „lépcsőfokon” három évente növekszik egy-egy nappal a szabadnapok száma, onnantól pedig kétévente. A 18 évesek és fiatalabbak pedig összességében 5 szabadnappal többel gazdálkodhatnak évente. Ennek alapján az alábbi szerint alakulnak az életkor szerinti szabadságnapok a dolgozó korának függvényében:
18 éves korig: 5 munkanap
19-24 éves kor között: 0 munkanap
25. életévtől: 1 munkanap
28. életévtől: 2 munkanap
31. életévtől: 3 munkanap
33. életévtől: 4 munkanap
35. életévtől: 5 munkanap
37. életévtől: 6 munkanap
39. életévtől: 7 munkanap
41. életévtől: 8 munkanap
43. életévtől: 9 munkanap
45. életévtől: 10 munkanap
Gyermekek után járó szabadság
Az előbbi kétféle szabadság típus mellé extrán kiadható (sőt, kötelezően kiadandó) a 16 év alatti gyermekek után járó szabadság. Itt a többletszabadság mértékét a gyermekek száma határozza meg, és ez mind az anyára, mind pedig az apára vonatkozik – édes – és örökbefogadott gyermekek esetében egyaránt. Egy gyermek után 2 extra szabadnap jár, 2 gyermek után 4 nap, míg 3 vagy több csemete esetében 7 nap pótszabadsággal számolhatunk összesen.
Fogyatékossággal élő gyermekek után járó szabadság
A fogyatékossággal élő gyermekek esetében az érintett szülők a gyermek után járó szabadságon felül további két napot vehetnek igénybe. Ezt a számot fel kell szorozni az adott családban fogyatékkal élő gyermekek számával és ez vonatkozik az örökbefogadott gyermekekre is.
Speciális esetekben járó extra szabadságnapok
Vannak olyan egyedi esetek, amikor a dolgozó speciális munkakörülményei vagy életkörülményei szintén befolyásolják a munkáltató által kötelezően kiadandó szabadságnapok számát.
Az életkörülményekből adódó sajátosság például az úgynevezett „apanap” vagy „apaszabadság”, amelyet az apukák vehetnek igénybe új gyermek születése esetén. A boldog apukákat 5 pót szabadnap, ikrek esetében pedig 7 nap illeti meg, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet igénybe. A munkaidő-kedvezmény örökbefogadás esetén is jár és mindkét szülőt megilleti.
Ha pedig a foglalkoztatott jogosult a vakok és gyengénlátók személyi járadékára, avagy fogyatékossági támogatásra, illetve, ha a dolgozónál minimum 50%-os egészségkárosodás lép fel, amelyet orvos diagnosztizált, akkor pedig megváltozott munkaképességű dolgozóként kell kezelni. Ők plusz 5 szabadnappal rendelkezhetnek egy év alatt.
Betegszabadság
A fenti felsorolás tekintetében a betegszabadság a kakukktojás, ugyanis, míg az összes többi fizetett szabadság típus esetében a munkavállaló a szabadnapok alatt bére 100%-át kapja, addig a betegszabadság alatt csupán a 70%-ára jogosult. Ilyen típusú szabadságból egy évben a munkáltató 15 napot köteles biztosítani alkalmazottai számára.
Mi a helyzet a szabadsággal részmunkaidős jogviszonyban?
A részmunkaidő, amely ledolgozandó munkaóráinak hazánkban nincs törvényi minimuma, szabadságnapok tekintetében teljesen ugyanúgy kezelendő, mint a teljes munkaidő.
Eszerint mindennemű szabadságtípus ugyanúgy kijár annak is, aki részmunkaidőben dolgozik. Ennek az az oka, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkában töltött idő kimondottan a munkanapokra vonatkozik.
Mi az a távolléti díj, ki és milyen esetben jogosult rá?
A távolléti díj speciális esetekben illeti meg a munkavállalókat és ezt a munkabér helyett adhatja a munkáltató.
A távolléti díj túlnyomó többségben a nem szokványos esetekben lép fel. A munkaadó távolléti díjat adhat például az alábbi esetekben:
- kötelező orvosi vizsgálat vagy a véradás időtartamára
- a dolgozó szoptató anyák számára a szülés utána első 6 és 9 hónapban
- ha a dolgozónak közeli hozzátartozója elhunyt
- bírósági vagy hatósági eljárásban való részvétel időtartama alatt
- ha a felmondási ideje alatt a munkavállalót felmentik a munkavégzés alól.
A speciális esetekben adható pótszabadnapokról és a távolléti díj mértékének kiszámításáról itt olvashatsz bővebben.
Nem egyszerű téma tehát a szabadnapok és munkaidő-kedvezmények témaköre, de ha szükséged van egy olyan rendszerre, amely innovatív módon, gördülékenyen, a munkajogi szabályokat, törvényeket automatikusan figyelembe véve megfelelően kezeli a szervezet minden tagjának munkaidejét, szabadságát, tekintsd meg a HRmaster által kínált lehetőségeket.
