A szabadságon eltölthető napok száma - azon belül pedig az életkor szerinti szabadság - azért is kap kiemelt figyelmet, mert egyrészt minden munkavállalót érint, másrészt közvetlen hatása van a munka és a magánélet egyensúlyára annak, hogy hány napot tölthetünk pihenéssel a hétvégék és az ünnepnapok mellett. Másrészt, a munkahelyi csapatok terhelhetőségével és a bérköltségekkel is szorosan kapcsolódik. Az alapszabadság és az életkorhoz kötött pótszabadság, valamint az apasági és a szülői szabadság fogalma viszont nem mindenkinek egyértelmű, ami félreértésekhez vezethet. A következőkben igyekszünk érthetően és szemléletesen összegezni, hogy kinek mennyi szabadság jár, hogyan számoljunk azt, és mit köteles kiadni a munkáltató, hogy a tervezés átlátható, a kiadás pedig jogszerű és konfliktusmentes legyen.
Életkor szerinti szabadság - hány nap jár, hogyan számoljuk?
A magyar munka törvénykönyve szerint az éves szabadságkeret (kivehető napok száma) alapvetően két részből áll: alapszabadság (20 nap) + pótszabadságok. Az életkor szerinti pótszabadság tehát az alapszabadsághoz adódik hozzá, ezen felül járhat még gyermekek utáni és egyéb pótszabadság. (A betegszabadság külön jogcím, nem része a szabadságkeretnek.)
Az alábbi skála a szabadság számítását mutatja életkor alapján, mutatja az extra napokat is, tehát például egy 41 éves munkavállaló legfeljebb 20 + 8 = 28 napra jogosult (gyermekek után járó és egyéb pótszabadságok nélkül).
Szabadság-életkor táblázat
• 25 év: +1 nap
• 28 év: +2 nap
• 31 év: +3 nap
• 33 év: +4 nap
• 35 év: +5 nap
• 37 év: +6 nap
• 39 év: +7 nap
• 41 év: +8 nap
• 43 év: +9 nap
• 45 év: +10 nap
Fontos, hogy itt fizetett szabadságról beszélünk, vagyis a munkavállaló megkapja a bérét azokra a napokra számítva is, amikor szabadságon volt, a munka törvénykönyve szerint ez ugyanis díjazott távollétnek minősül (alapszabadság + pótszabadságok).
Gyermekek után járó szabadság és további pótszabadságok
Az életkor szerinti szabadságok számán túl a gyermek után járó plusz napok is növelik a munkavállaló rendelkezésére álló éves keretet.
• 1 gyermek: +2 nap
• 2 gyermek: +4 nap
• 3 vagy több gyermek: +7 nap
• fogyatékos gyermekenként további +2 nap jár
A gyermeket a születés évétől a 16. életév betöltésének évéig lehet figyelembe venni. 2024-től fontos változás, hogy a gyermek utáni pótszabadság kiadását teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató köteles kiadni ezeket a napokat a munkavállaló által kért időzítéssel.
A munkaadó köteles kiadni – mit jelent ez a gyakorlatban?
A szabadság kiadása vegyes szabályrendszert követ, a szabadságon tölthető napok egy részével a munkáltató (munkáltatói rendelkezési jog), egy részével pedig a dolgozó (munkavállalói rendelkezési jog) dönthet. Az éves szabadság túlnyomó részének időpontját a munkaadó ütemezi (üzemmenet, helyettesítés, csúcsidők stb.). A munka törvénykönyve (Mt.) szerint az éves szabadságból 7 munkanapot viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell biztosítani (15 napos előzetes jelzéssel), és 2024-től a gyermek utáni pótszabadság napjait is a munkavállaló kérése szerinti időpontban kell kiadni.
Teljes munkaidő, részmunkaidő és időarányos szabadság
• Teljes munkaidő esetén a fenti napok „teljes” mértékben értendők.
• Részmunkaidő esetén is az általános szabályok szerint alakul a szabadság kiadása: a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra adjuk ki a szabadságot. Részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a szabadságot órában tartjuk nyilván.
• Időarányos szabadság: ha a munkaviszony év közben kezdődik/szűnik meg, vagy az adott évben tölti be valaki a következő életkori lépcsőt, a szabadság arányosan jár.
Apasági szabadság és szülői szabadság (külön jogcímek)
• Apasági szabadság: 10 munkanap, amelyet legfeljebb két részletben, az apa kérésének megfelelően kell kiadni (az első 5 munkanap 100% távolléti díj, a 6–10. nap 40%). Ikrek esetén is összesen 10 nap. Az apasági szabadságot a gyermek születését követő 4. hónap végéig lehet kiadni.
• Szülői szabadság: a gyermek 3 éves koráig 44 munkanap vehető igénybe, amelyre a távolléti díj 10%-a jár (és ezt csökkentheti a GYED/GYES). A jogosultsághoz 1 év munkaviszony szükséges. Ezek a szabadságtípusok külön jogcímek, amelyek az éves kerethez adódhatnak, illetve külön szabályok szerint igényelhetők.
Gyakori HR-kérdések a szabadsággal kapcsolatosan
• Átvihető-e a szabadság a következő évre? A főszabály a tárgyévi kiadás, kivéve a törvényben megengedett eseteket (pl. megállapodás szerinti részek, vagy ha a munkáltató oldalán felmerült okból marad vissza). Ilyenkor dokumentálni és ütemezni kell a pótlást.
• Megszakíthatja-e a munkáltató az apasági szabadságot? Nem. A 10 nap nem szakítható meg, és ikrek esetén is 10 nap marad.
• Kell-e előre jelezni a szülői szabadságot? Igen, tipikusan 15 nappal előre egyeztetendő; díjazása a távolléti díj 10%-a (a GYED/GYES összegével csökkentve).
• A betegszabadság külön jogcím: évente 15 munkanap, általában 70% távolléti díjjal, és nem része az éves szabadságkeretnek; a táppénz pedig már TB-ellátás, szintén külön kategória.
• Mi a különbség a fizetett szabadság és a szabadnapok között? A fizetett szabadság az Mt. szerinti, jóváhagyott és távolléti díjjal járó távollét, míg a szabadnapok száma olyan napokat jelöl, amikor a munkavállaló nincs beosztva, nem történik munkavégzés, és a szabadnappal nem fogy a szabadságkeret.
HR-es ellenőrzőjegyzék a szabadságkezeléshez
• Érdemes írásban rögzíteni a szabadságpolitika részleteit (igénylés határideje, jóváhagyási lánc, „blackout” időszakok, ügyeleti rend, helyettesítés), és a munkaidő-alapú elszámolást (nap vs. óra, kerekítés, töredéknap kezelése).
• Legyen egységes gyakorlat a részmunkaidő, a műszakrend és a távmunka esetén is, külön jelölve a közeli hozzátartozó ápolása, tanulmányi vagy rendkívüli távollétek jogcímeit.
• Érdemes figyelni a kollektív szerződés/belső szabályzat és az Mt. összhangjára (pl. átvitel feltételei, szankciók el nem használt napoknál).
• Hasznos előre tervezett naptárt vezetni (ünnepnapok, „hídnapok”, nyári leállás), automatizált figyelmeztetésekkel a kritikus kapacitáspontokra.
• A vezetők számára hasznos dashboardokat készíteni, amelyek összefoglalják a kulcsmutatókat (KPI) a kapcsolódó szabadságegyenlegekről, a csapatok terheléséről, valamint a helyettesíthetőségről, továbbá, szintén hasznos, ha a dolgozóknak önkiszolgáló felületet és átlátható státuszokat biztosítunk a szabadságok igényléséhez, kezeléséhez.
Így támogatja a HRmaster a munkaidő kezelését és a szabadságok menedzselését
A Munkaidő és szabadság modul a papír- és Excel-alapú káosz helyett modern, digitális folyamatot ad a jelenlét és szabadságkezelés nyomon követéséhez, természetesen az életkorhoz kötött szabadságnapokkal is kalkulálva. Egy kattintással elbírálhatók az egyéni vagy csoportos kérelmek, a munkavállalók azonnal látják a saját egyenlegüket, a vezetők pedig friss riportokhoz jutnak. Rugalmasan létrehozhatók egyedi szabadságtípusok, az interaktív rendszernaptár átláthatóvá teszi a tervezést, a jogi megfelelés pedig az automatikus frissítésekkel naprakész marad. A modul asztali gépen és mobilon is könnyen kezelhető, döntéstámogató funkciói gyorsabb, jobb vezetői döntéseket tesznek lehetővé, miközben az önkiszolgálás növeli a munkatársi elkötelezettséget.
