Mi az a cafeteria-rendszer és hogyan változott?

Cafeteria-rendszer alatt a béren kívüli juttatásokat értjük.  A rendszer legmeghatározóbb szereplője hazánkban jelenleg a SZÉP-kártya, amelynek keretrendszerében komoly változásokat hozott a koronavírus-járvány világméretűvé szélesedése. Írásunkban cafeteria-rendszer lényegét és a hazai tendenciákat tekintjük át nagy vonalakban a versenyszférára vonatkoztatva.   

A cafeteria-rendszer létjogosultsága

Abraham Maslow, a Maslow-piramis megalkotója szerint az emberi szükségleteket hierarchikusan lehet rangsorolni. Ezek közül a munkabér csak a fizikai szükségleteket tudja lefedni. Az ember azonban számos egyéb igényt is támaszt magával és munkáltatójával szemben.

Ilyen például a biztonságérzet megteremtése, az elismerés, megbecsültség, valamint az összetartozás igénye, a munkáltató felé kialakított lojalitás, a munkatársakkal vállalt közösség érzése és az önmegvalósítás, mint vágy és ambíció. Ezek a munkavégzésen messze túlmutató, az egyént motiváló és hajtó erők rendkívül jól becsatornázható igények a béren kívüli juttatások rendszerén belül. Természetesen ezt illetően a munkáltató és a munkavállaló szempontrendszere némiképp eltérő: a munkavállaló inkább érzelmi, míg a munkáltató sokkal inkább racionális szempontok mentén gondolkodik róla.

A munkavállalók részéről megfogalmazott elvárások:

• egyedi igényekre szabott, ”valóban hasznos” juttatások
• korszerű, a társadalmi és gazdasági változásokat rugalmasan lekövető rendszer
• olyan struktúra megalkotása, amely tükrözi a munkavállaló hierarchiában betöltött szerepét, munkakörének súlyát, egyéni felelősségét

A munkáltató részéről megfogalmazott elvárások:

• piacképes
• jól tervezhető, átlátható
• hatékony és célirányos költségfelhasználás
• transzparencia
• valódi ösztönzés, aktivizálás
• munkavállalói lojalitás kiépítése

Cafeteria-rendszer napjainkban, azaz az „egyes meghatározott juttatások”

2018-ban került bevezetésre az „egyes meghatározott juttatások” elnevezés, mely alá az összes béren kívüli juttatás besorolásra került. E szerint minden ide tartozó cafeteria-elem esetén az adó alapja az 1,18-es szorzóval növelt érték, de a 15% szja mellé a 17,5%-os szocho társul, azaz minden egyes cafeteria-elem összesen 38,35%-os munkáltatói teherrel párosul. Ez alól csak az ebből a szempontból speciálisnak mondható SZÉP-kártya képez kivételt, amely estében az egyedileg, évenként meghatározott keretösszeg feletti rész kerül csak ebbe az adósávba. Alapesetben a keretösszeg által meghatározott határértéken belül kedvezőbb, 32,5%-os adó- és járulékteherrel kell számolni.

2020-21: változások jöttek és talán maradtak is

Nem csupán a keretösszegek emelkedtek a koronavírus megjelenésével. Ahogy korábban említettük, alapeseteben a kifizetőnek, azaz a munkáltatónak 15% szja-t és 17,5% szochót kell fizetnie a béren kívüli juttatások után, amely intézkedéssel gazdasági elemzők szerint a kormány a béremelést támogatná a béren kívüli juttatások rendszerével szemben. A 2020-ben életbe lépett speciális szabály értelmében azonban a béren kívüli juttatás jogcímén adott SZÉP-kártya-támogatást, valamint a reprezentációs juttatást, üzleti ajándékot valószínűleg 2021 teljes időtartama alatt nem terheli szochofizetési kötelezettség. (A keretösszegek egész évben fennálló munkaviszony esetén érvényesek, azaz tört időszak vonatkozásában arányos részüket lehet figyelembe venni a kedvezményes adózás szempontjából.) Jól látható tehát, hogy a COVID-19 okozta pandémiás helyzet következtében a kormány a belföldi turizmust ösztönözné a SZÉP Kártya rendszerének ismételt átdolgozásával.

SZÉP-kártya: a hazai cafeteria-rendszer éllovasa

A hazai munkavállalók 46%-a, azaz csaknem a fele részesül úgynevezett béren kívüli juttatásban. Azok a munkáltatók, akik élnek a béren kívüli juttatások nyújtotta lehetőségekkel többnyire, mintegy 80%-ban a SZÉP-kártyát preferálják.

A SZÉP-kártya jelenlegi formájában három alszámlával rendelkezik, mindhárom „zseb” meghatározott összeghatárig tölthető fel. Ezek az összeghatárok a pandémiás vészhelyzetre tekintettel jelentősen megemelkedtek a korábbiakhoz képest. A versenyszférában a következő összegekkel lehet számolni ez évben:

• SZÁLLÁSHELY: 400.000 Ft.
• VENDÉGLÁTÁS: 265.000 Ft.
• SZABADIDŐ: 135.000 Ft.

SZÉP-kártya-kibocsátásra jogosult bankok

SZÉP-kártyát kizárólag az OTP Bank, az MKB Bank és a K&H Bank jogosult kibocsátani, és csak a munkáltató igényelheti dolgozói részére. A különböző bankok által kibocsátott kártyák felhasználhatóságukat és felépítésüket tekintve teljes mértékben egyenértékűek egymással, emellett használatukkor a kártya tulajdonosát, azaz a kedvezményezett munkavállalót semmilyen plusz költség nem terheli.

SZÉP-en bővülő felhasználási kör

A jelenlegi szabályozás szerint bármelyik alszámla terhére lehet például strand vagy gyógyfürdő belépőt venni, a Szálláshely alszámlára utalt összeggel pedig nem csupán a szállást, de a szálláshelyen igénybe vett valamennyi szolgáltatás díját is rendezhetjük.

Mire ügyeljünk a cafeteria-rendszer bevezetésekor?

Mielőtt bármely cafeteria-rendszer mellett letennénk a voksunkat, az alábbi szempontokat érdemes általánosságban is megvizsgálni:

• Végezzünk előzetes számításokat arra vonatkozólag, hogy gazdaságos-e cégünk számára a bevezetése.
• A juttatási elemek körét illetően egyeztessünk munkavállalóinkkal. Sokkal népszerűbb lesz a rendszer, ha a dolgozók valós igényeit tudjuk szolgálni vele.
• Ismerjük meg alaposan a rendszerünkbe beépítendő juttatás aktuális adójogi szabályozását.
• Készítsünk cafeteria szabályzatot előírás szerint. Rögzítsük benne azt is, hogy a munkavállalók mikor jogosultak a keretösszegük terhére a juttatásokról dönteni.
• Az alábbi szempontok valamelyike szerint határozzuk meg a munkavállalókra vonatkoztatott éves juttatási keretösszeg mértékét:
  • egységesen
  • munkakörtől függően eltérő mértékben
  • az alapbér bizonyos százalékában kifejezve egységesen
• Gondoljuk át és rögzítsük előre a munkaviszony létesítésekor és megszüntetésekor alkalmazandó speciális szabályokat.
• A rendszer bevezetésekor hagyjunk időt a dolgozóinknak arra, hogy kellőképpen megismerhessék a rendszer működési elvét és megfontoltan súlyozhassanak a választott elemek között. Ügyeljünk rá, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a bevezetés körüli adminisztrációs kötelezettségek teljesítésére is. Érdemes felmérni azt is, hogy mennyi többletköltséggel jár egy olyan szoftver beszerzése, amelyben adminisztrálhatóak a juttatások.

Ezen kívül érdemes a cafeteriával kapcsolatos céges ügyintézésben is digitális, a mindennapi munkát megkönnyítő eszközöket használni – például a HRmaster cafeteria modulját.