A kötetlen munkarend olyan munkaforma, amely egyre több munkavállaló és munkáltató figyelmét kelti fel. Segítségével a vállalatok spórolhatnak, növekedhet a dolgozói elégedettség és elkötelezettség, tehát látszólag win-win szituációnak tűnik. De mi az ára a „szabadságnak”? Milyen előnyei és hátrányai vannak a kötetlen munkaidőnek? Blogposztunkban összefoglaltuk a részleteket!
Mit nevezünk rugalmas vagy kötetlen munkaidőnek?
Gyakran azonosítják a kötetlen munkaidőt azzal a gondolattal, hogy „akkor dolgozok, amikor szeretnék” - ugyanakkor ez nem teljesen igaz.
Hazánkban az általános munkarend a leggyakrabban alkalmazott munkarend, amely alapján hétfőtől péntekig végzi a munkáját a munkavállaló, és a heti két pihenőnapja hétvégére esik. Főszabály szerint a munkaidő, hivatalosabb megfogalmazás szerint a munkarend, meghatározása a munkáltató joga. Ugyanakkor meghatározott keretek között arra is van lehetőség, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató átadja részben vagy egészben a munkavállalónak.
A kötetlen munkarend értelmében a munkavállaló teljes mértékben megkapja a jogot, hogy dönthessen arról, hogy feladatait mikor, milyen időbeosztás szerint látja el a számára kiszabott határidők betartása mellett.
Abban az esetben, ha ezt a jogot csak részben kapja meg a munkavállaló, akkor beszélhetünk a rugalmas munkarendről. A gyakorlatban jellemzően ez úgy valósul meg, hogy egy meghatározott idősávban, úgynevezett törzsidőben, a dolgozó köteles a munkahelyén tartózkodni, a fennmaradó peremidőt pedig önmaga oszthatja be.
Rugalmas munkarend esetében a munkaidőt adminisztrálni kell, akárcsak az olyan plusz munkaórákat is, mint például a túlóra. Amennyiben kötetlen munkaidőről van szó, akkor már más a helyzet, itt ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartás, nem értelmezhető a túlóra, és egyéb, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó fogalmak, ennek értelmében ezekre pótlékot sem fizet a munkaadó. Kötetlen munkaidőben csak a szabadságot és a betegállományt kell nyilvántartani.
Milyen előnyei és hátrányai vannak a munkaadó és a munkavállaló részére a két típusnak?
A dolgozók hosszú távon történő megtartásában fontos szerepet játszanak a különböző pénzen kívüli motivációs tényezők, amelyben helyet kap a rugalmas vagy kötetlen munkaidő is.
A munkáltató számára nem feltétlenül az jelenti a legnagyobb előnyt, ha a dolgozók munkaidő-beosztása felett teljes mértékben kontrollt gyakorolhat. Bizonyos munkavállalók esetében a kötetlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb munkavégzést eredményez, emellett a munkáltató költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentését is lehetővé teszi.
A dolgozó számára a rugalmas vagy kötetlen munkaidő egyik legnagyobb előnye, hogy részben vagy egészben saját maga oszthatja be az idejét. Napjainkban szinte már nincs jelentősége, hogy otthonról vagy az irodából végezzük el a munkánkat, ugyanis egy laptopról és egy okostelefon segítségével lényegében bárhonnan tudunk dolgozni. A kötetlen vagy rugalmas munkaidővel kiküszöbölhető az a probléma is, hogy nem mindig tudunk egyenletes hatékonysággal dolgozni, hiszen lehetnek órák vagy napszakok, amikor kevésbé tudunk koncentrálni, viszont vannak időszakok, amikor sokkal hatékonyabbak lehetünk.
Ugyanakkor fontos szót ejteni arról is, hogy ezzel nem csak a rugalmasság, hanem egy meghosszabbodott munkaidő is együtt jár. Az ilyen munkarendben dolgozók körében nem ritkaság, hogy személyes ügyeiket intézzék telefonon, e-mailen és személyesen, hogy bevásároljanak, postára vagy bankba menjenek munkaidő alatt, ezzel vállalva azt, hogy otthonról is dolgozniuk kell majd később.
Azonban nem csak a munkavállalók részére tartogat előnyöket az általános munkarendtől való eltérés, a munkáltató is profitálhat belőle.
Kötetlen munkarend esetén a munkavállaló munkaidejét nem kell nyilvántartani, nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztásra, a pihenőidőre, az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó rendelkezéseket, jelentős adminisztratív tehertől szabadul meg a munkáltató. Ám a kötetlen munkarend alkalmazása ezen túl költséghatékonyságot is jelent a munkáltató számára, hiszen az ilyen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, így túlórapótlékra sem jogosult.
A költségcsökkentés mellett bizonyítottan növelhető a munkavállalók hatékonysága, motiváltabbak lesznek, illetve jobban megbecsülik a munkahelyüket is, amennyiben maguk dönthetnek a munkaidejükről. Az elégedettebb munkavállalók között pedig alacsonyabb a fluktuáció mértéke is. Azonban azt mindenképp figyelembe kell venni, hogy nem minden munkakörben lehet eltérni az általános munkarendtől. A kötetlen munkaidő esetében fontos a tudatos munkavégzés, mindig szem előtt tartva a munka és magánélet közötti egyensúly fontosságát, hiszen könnyedén elveszíthető a kontroll.
Milyen esetekben jó döntés a kötetlen vagy rugalmas munkaidő alkalmazása?
Jellemzően olyan esetekben jöhetnek szóba ezek a lehetőségek, amikor a munkakörhöz tartozó feladatok jellege ezt lehetővé teszi, illetve elláthatóak nem fix időben is. Ehhez fontos szempont, hogy a munka nagyfokú önállósággal végezhető legyen, a teljesítménykövetelmények személyre szólóan meghatározhatóak legyenek, illetve az eredmény is számon kérhető legyen.
Ezen munkakörök közé tartozik jellemzően a területi értékesítő, az ügyfelek látogatásával foglalkozó munkakörök, olyan szellemi foglalkozások, ahol nem a ledolgozott munkaidő, hanem a határidőre elért eredmény a fontosabb – például programozók, informatikai munkakörök esetén - de a törvény erejénél fogva a vezető állású munkavállalók munkarendje is kötetlen, illetve a távmunkások is ilyen munkarendben dolgoznak.
Hogyan lehet a munkaidőt hatékonyan nyomon követni?
A munkaidő-nyilvántartás óriási adminisztrációs teher, de végső soron mind a munkavállaló, mind pedig a munkaadó számára lényeges. Arról nem is beszélve, hogy jogszabályi szempontból ez igazolja a munkavégzést és a ledolgozott órákat, és ez adja az alapot a bérszámfejtést is. A digitalizáció térnyerésével ma már egyre elterjedtebben az elektronikus munkaidő-nyilvántartási rendszerek, így a munkaidő bárhol és bármikor, illetve bármilyen elektronikus eszközről rögzíthető (számítógép, telefon, tablet).
Emellett az automatizált rendszerek csökkentik a munkaidő nyilvántartással járó adminisztrációs terheket, kevésbé hajlamosak az emberi hibákból fakadó pontatlanságokra, így az illetékes osztályok hatékonysága növelhető, és a nyilvántartott adatok pontossága is nagyobb lehet. Ráadásul, a tárolt adatok elemzése kiválóan felhasználható a döntéshozatal és a folyamatoptimalizálás során.
Növelje cége hatékonyságát a HRmaster Munkaidő és szabadság moduljával!
A munkaidők, beosztások és szabadságok kezelése mindig is kritikus pont volt egy szervezet működésében. Most azonban itt a megoldás, amivel mindez gyerekjáték lehet!
A HRmaster Munkaidő és szabadság modulja segítségével egyszerűen és pontosan rögzíthető a dolgozói jelenlétet bárhol és bármikor.
Felhasználóbarát felületünk biztosítja, hogy a használatát bárki könnyedén elsajátíthassa, így a bevezetése zökkenőmentes és gyors. A rendszer automatikusan frissül a legújabb jogi előírásoknak megfelelően, így mindig biztos lehet abban, hogy megfelel a követelményeknek.
A vezetőség számára egyetlen kattintással elérhetőek a legfrissebb adatok és riportok, ami nagyban megkönnyíti a döntéshozatalt és a hatékonyság növelését. Az automatizáció révén pedig jelentősen csökken az adminisztrációra fordított idő, így a csapat több figyelmet tud szentelni az igazán fontos feladatokra.
Ne maradjon le a digitális forradalomról! Válassza a HRmaster moduljait, és növelje cége hatékonyságát már ma!
