Az egyéni vállalkozók a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmük kiszámítására és az azzal összefüggő adókötelezettségek meghatározására az új katán kívül két másik adózási lehetőség közül is választhatnak: ez az átalányadózás és a vállalkozói személyi jövedelemadó. 2023. január 1-jétől kedvező változások történtek az egyéni vállalkozók átalányadózásában, nézzük meg részletesen ennek az adózási formának a szabályait!
Ki és mikor választhatja az átalányadózást?
Az átalányadózás lehetősége az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők számára elérhető, a tevékenységük egészére. Az átalányadózás olyan esetekben jó választás, ha az egyéni vállalkozónak kevés költség van, vagy valamilyen ok miatt nem választhatja az új katát, esetleg olyan tevékenységet folytat, ahol magas költséghányadot tud elszámolni. Az átalányadózás választásáról az egyéni vállalkozónak nyilatkozni kell.
Az átalányadó választása
Induló egyéni vállalkozó a Webes ügysegéden a vállalkozás indításakor választhatja az átalányadózást. Új katás egyéni vállalkozó pedig, amikor kilép a katából, a kilépéssel egyidejűleg dönt arról, hogy a jövőben átalányadózó vállalkozó lesz.
Ha esetlegesen megszűnik az átalányadózásra való jogosultság, a megszüntetés évére és az azt követő további 12 hónapra az átalányadózás ismételten nem választható.
Az átalányadózás választásához kötődő bevételi értékhatár 2023. január 1-től megszűnt, vagyis az előző évi bevételek összegét már nem kell figyelembe venni.
Viszont adott adóévben az egyéni vállalkozó csak addig választhatja ezt az adózási formát, amíg a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, illetve a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét. Azok az egyéni vállalkozók, akik év közben kezdik, megszüntetik vagy szüneteltetik a tevékenységüket, a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan vehetik igénybe.
Az átalányadó költséghányadai
Az átalányadó lényege, hogy igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a vállalkozás tevékenységétől függ. Ezek a költséghányadok a következők: 40%, 80%, 90%. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy mely költséghányadot alkalmazhatjuk, tudnunk kell, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni az adott költséghányad esetén.
40%-os költséghányad
Ez a leggyakoribb költségelszámolási mód. Azokra vonatkozik, akik a 80%-os vagy 90%-os költséghányadba nem férnek bele.
80%-os költséghányad
Ez a törvény által meghatározott tevékenységekre alkalmazható és csak akkor, ha a meghatározott tevékenységet egész adóévben folytatja az egyéni vállalkozó. Ezek a tevékenységek az SZJA tv. 53. § (2) bekezdésében meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek.
90%-os költséghányad
Ezt a költséghányadot az választhatja, aki kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt, illetve aki mezőgazdasági őstermelő.
Adókötelezettségek átalányadózás esetén
Az átalányadó alapja a jövedelem. Az egyéni vállalkozó jövedelmét azután kapjuk meg, miután az árbevételből levonjuk a megfelelő költséghányadot. Az így kapott jövedelem után köteles a vállalkozó személyi jövedelemadót, tb-járulékot és szochót fizetni. Nézzük részletesen!
Személyi jövedelemadó
Tudnunk kell, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének van egy adómentes része, melyet az SZJA törvény 47. § (4a) bekezdése határoz meg. Eszerint az egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2023-ban az 1 392 000 forintot. Fontos, hogy ez az összeg nem a bevételre, hanem a jövedelemre vonatkozik! Ebben az esetben nincs arányosítás, akkor is ezt az összeget kell figyelembe venni, ha év közben lett átalányadózó a vállalkozó.
Amennyiben a jövedelem eléri az 1 392 000 forintot, a vállalkozónak az azt meghaladó összegű jövedelme után 15% SZJA-t kell fizetnie.
2023-tól a személyi jövedelemadó előlegét negyedévente kell fizetni. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy negyedévente összeadjuk a megszerzett bevételt, figyelembe vesszük a költséghányadot és ezt levonjuk a bevételből. Így megkapjuk a negyedévre eső jövedelmet. Amennyiben ez az összeg meghaladja az adómentes keretet, a jövedelemből levonjuk a mentes részt és a fennmaradó összeg után kell megfizetni a személyi jövedelemadót.
Társadalombiztosítási járulék
Az átalányadózó egyéni vállalkozó a jövedelme, de legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után köteles megfizetni a 18,5%-os tb-járulékot.
Ezt 2033-tól szintén negyedévente kell megfizetni.
Szociális hozzájárulási adó
Az átalányadózó egyéni vállalkozó a jövedelme, de legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5%-a után köteles 13% szociális hozzájárulási adót fizetni.
Ezt szintén negyedévente kell megállapítani és megfizetni.
A szocho és a járulék fizetése és bevallása a gyakorlatban
2023. január 1-jétől a tb-járulékot és a szochót is negyedévente, göngyölítéses módszerrel kell meghatározni, és az új 58-as nyomtatványon bevallani.
A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedév(ek)ben megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedév(ek)ben járulékalapként és szocho-alapként figyelembe vett összeget. Ezt az összeget el kell osztani annyi hónappal, amennyiben az egyéni vállalkozó biztosított volt.
Ne feledjük, hogy a tb-járulékot és a szochót is a jövedelemtől függetlenül legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum alapján meg kell fizetni!
Ez csak elsőre tűnhet bonyolultnak, azonban, ha levezetjük, nem is annyira komplikált. Nézzük lépésenként!
Az első negyedév:
- Megállapítjuk az adómentes résszel csökkentett negyedéves jövedelmünket (göngyölített jövedelem).
- Ezt a göngyölített jövedelmet elosztjuk 3-mal (ezek a negyedév hónapjai).
- Amennyiben az így kapott összeg kevesebb, mint a minimálbér vagy garantált bérminimum (amelyik ránk vonatkozik), akkor a szabály szerinti járulék-minimumot és szocho-minimumot kell megfizetnünk.
A második és további negyedévek:
A lépések tulajdonképpen ugyanazok, kiegészítve azzal, hogy az előző negyedévekre vonatkozó göngyölített járulékalapot is levonjuk.
- Megállapítjuk a göngyölített jövedelmet (2., 3., 4. negyedév)
- Levonjuk belőle az adómentes jövedelmet.
- Levonjuk a korábbi göngyölített járulékalapot és az így megkapott összeget elosztjuk 3-mal.
- Ezek után összehasonlítjuk ezt a minimálbérrel és a garantált bérminimummal, és amelyik magasabb, azután kell a járulékot és az adót megfizetni.
2023-ban a negyedéves jövedelmet a NAV által előírt 2358-as nyomtatványon kell bevallani a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
Átalányadózás mellékfoglalkozású egyéni vállalkozóként
Átalányadózást nem csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatnak. A főállású munkaviszonyos egyéni vállalkozók és a nappali tagozaton tanulmányokat folytató vállalkozók is dönthetnek a vállalkozásukban emellett az adózási forma mellett, illetve a nyugdíj mellett vállalkozók is.
Az Ő esetükben azonban kissé eltérnek a járulék és a szocho fizetésének szabályai:
- amíg az adóévben a mellékállású egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az adómentes határt (1 392 000 forint), addig nem kell tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie. Amennyiben a megállapított jövedelem meghaladja ezt a határt, abban az esetben a megszerzett, átalányban megállapított jövedelem után köteles az egyéni vállalkozó megfizetni az adót és járulékot.
- a nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozóknak nem kell sem tb-járulékot, sem szochót fizetni, illetve az 58-as bevallást sem kell benyújtaniuk.
Bár a változások követése nem mindig egyszerű, és a szabályok értelmezése időnként nehézségekbe ütközhet, a HRmaster itt is segít. A Bérszámfejtő modul használatával gyerekjáték az egyéni vállalkozók számfejtése és negyedéves bevallásuk elkészítése. Amennyiben többet szeretne tudni a modul működéséről, keressen minket, kattintson ide!
