Ez egy újabb hárombetűs szó, amely a HR-esek egyik kedvenc toborzási eszköze. Az ATS, ahogy az angol neve is mutatja, az álláshirdetésre jelentkezők önéletrajzait elemzi és rangsorolja. Erre azért van szükség, mert sokszor több százan jelentkeznek ugyanarra a pozícióra, és pusztán emberi képességgel ezek rangsorolása rengeteg időt és energiát emésztene fel a vállalat szakemberei részéről.
Az ATS rendszer előnyei
Az automatizálás egyre jobban eléri az alapvetően emberekkel foglalkozó szakmát. Az ATS rendszer ugyanis azt figyeli, hogy a beküldött önéletrajz mennyire egyezik meg a pozíció kiírásával, az abban leírt feltételeknek megfelel-e. A működtető algoritmus egyfajta optikai keresés által a kulcsszavakat pásztázza, például a pozíció titulusát. Ha ilyen önéletrajzra talál, akkor azt értelemszerűen előrébb teszi a rangsorban, vagy más módon előnyösebb helyzetbe hozza annak beküldőjét.
Az ATS rendszer használatára nem csupán a beküldött CV-k nagy száma miatt van szükség. Gyakori tapasztalat, hogy a jelöltek a megpályázott pozícióhoz képest nem releváns önéletrajzot küldenek be, és lehet: esélyük sincs arra, hogy a szóbeli interjúra behívják őket. Mentálisan eléggé fárasztó, amikor ilyenek tucatjaival találkozik a HR-es. Azzal is tisztában vannak a szakmabeliek, hogy az automatizálás önmagában nem üdvözítő megoldás: egyrészt vannak, akik az elvárt kulcsszavak, például kompetenciák szövegbe erőltetésével teszik „láthatóbbá” CV-jüket a szoftver számára, másrészt az emberi, szubjektív személyes véleményalkotás még bőven a gépek, programok fölé emel minket.
A folyamat során az ATS rendszer az összes beérkezett önéletrajzot azonos formába alakítja, hogy azon már könnyebben elvégezhesse a szövegelemzést, a kulcsszavak keresését. Egyes szakértők szerint a jó önéletrajz segítségével ez a toborzási eszköz a legjobb 25%-ba teszi a megfelelő CV-ket, és a menedzserek ez alapján döntenek az interjúról, az első személyes bemutatkozásról. Ezzel már könnyen kiváltható a régebben csak papírmunkának számító feladat, amelyen az Excel-táblázatokba való manuális felvitel sem lendített túl sokat.
Az ATS elterjedtségéről szól az a beszédes adat, mely szerint az amerikai Fortune 500-as elitligába tartozó cégek mintegy 98%-a használja. Itthon is megvan a szoftver helye a toborzásban, hiszen bizonyos pozíciókra – a példátlan járványhelyzet okozta munkahelyek megszűnése idején különösen – még több jelentkező akad, mint előtte bármikor.
A mai, modern ATS rendszereket tehát kulcsszavak, korábbi munkahelyek és iskolai végzettségek nyilvántartására fejlesztették ki, hogy megtalálják a legjobb jelölteket. Végső soron ez az eszköz meghagyja a lehetőséget arra, hogy a HR toborzási munkatársai leginkább az emberekre tudjanak koncentrálni, és ne vesszenek el az adminisztráció útvesztőjében. Az automatizálás több területen segít: az állások meghirdetésében, a beérkezett elektronikus dokumentumok feldolgozásában, így az előszűrésben is. Ennek a folyamatnak a másik nagy előnye, hogy nem kell minden egyes új, meghirdetett pozícióra külön eljárást kitalálni, hiszen az ATS szabványosítja a toborzást, bármilyen állásról is legyen szó – elég egyszer „beállítani”.
Sőt, és ez már csak hab a tortán: a jelölteknek is sokkal jobb élményben lesz ezáltal részük, amely, mint tudjuk, az employer branding fontos részévé vált az utóbbi években.
