Amit a hazai távmunka-szabályozásról tudni érdemes
HRmaster |
A 2020-as Nagy Home Office, vagyis a karantén miatt villámgyorsan kialakult általános távmunkás gyakorlat merőben más pályára állította a vállalatokat. Olyan kérdések merültek fel, amelyekre előtte – értelemszerűen – senki sem gondolt:
- mi lesz az eddigi juttatásokkal, amelyek egy része a fizikai irodához kötődött?
- ki viseli a terhét a home office optimális kialakításának?
- milyen jogi viszony jön létre munkáltató, és a távolban dolgozó munkavállaló között?
Az iparági szereplők számára a járványhelyzetben, kijárási szabályokban enyhülést jelentő nyár egy új törvény ígéretét hozta. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azonban csak november végére állította össze a törvényt, amely rendkívül gyorsan a Magyar Közlönyben is megjelent. A kormány célja az volt, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését.
- A hivatalos jogszabály legfontosabb elemei
- Rugalmasabbá váltak az eddigi rendelkezések.
- A veszélyhelyzet alatti távmunkavégzés esetén nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó passzusát.
- A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól.
- A munkavállalónak úgy kell megválasztania a munkavégzés helyét, hogy ezek a munkakörülmények teljesüljenek.
- El lehet térni attól a szabálytól, hogy hol legyen a távmunka, hogy a távmunka rendszeresen végzett tevékenység legyen, illetve a munkáltató különböző tájékoztatási kötelezettségeitől is.
- A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható a munkaszerződés szerinti távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg.
- Havonta legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékáig (16 100 forint) lehet költséget elszámolni. Ha egy hónapnál rövidebb a munkavégzés, akkor arányosan kevesebbet. Feltétel még, hogy a költségtérítésről a felek (munkáltató és munkavállaló) előzetesen megállapodjanak, és hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben ne számoljon el az SZJA-törvényben nevesített költségeket (például a távmunkavégzéssel összefüggő internethasználatot, munkavégzési hely bérleti díját rezsijét).
A törvény teljes szövege online is elérhető, a Magyar Közlöny 275-ös számában.
További cikkek