A munkabér egy igen érzékeny téma, ennek ellenére sokszor összekeverednek a fejekben a fogalmak, ami kellemetlen félreértésekhez vezethet. Éppen ezért készítettünk egy összefoglalót, amelyben a 8 legfontosabb munkabérrel kapcsolatos fogalmat gyűjtöttük össze. Nézzük, melyek ezek!
1. Mit jelent a munkabér?
A munkabér a munkáltató által a munkavállaló számára a munkájáért fizetett pénzösszeg. Ez az összeg a munkaszerződésben meghatározott munkavégzésért jár, és rendszerint havi, heti vagy órabér formájában kerül kifizetésre. A munkabér tartalmazhat alapbért, illetve különféle juttatásokat, mint pl. pótlékok, bónuszok vagy túlóradíjak.
2. Mi a különbség a reálbér és a nominálbér között?
A nominálbér az a pénzösszeg, amit a munkavállaló ténylegesen megkap a munkájáért cserébe, tehát a munkabér nominális értéke. Ez független annak vásárlóértékétől, nincs korrigálva az inflációval, és általában egy adott időszakban, például havonta, hetente vagy óránként van meghatározva.
A reálbér ezzel szemben a közgazdaságtan szerint a nominálbér inflációval kiigazított szintje. Azt mutatja meg, hogy a megkeresett pénz mekkora vásárlóerőt képvisel, azaz a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, ami a bérből megvásárolható. Amennyiben az infláció nő, de a nominálbér nem emelkedik hasonló szinten, akkor az a reálbér csökkenéséhez vezet, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló kevesebb terméket és szolgáltatást tud megvásárolni ugyanabból a pénzből.
3. Nettó és bruttó bér: miben különböznek?
A bruttó és a nettó bér két olyan fogalom, amely a munkavállalók jövedelmének különböző aspektusait takarják.
A bruttó bér az az összeg, amelynek a munkaszerződésben való feltüntetését a Munka Törvénykönyve előírja. A bruttó bér tartalmazza az összes járulékot, adót és egyéb levonást, amelyet a munkavállaló fizetéséből levonnak. Ezek az alábbiak:
- 15 % személyi jövedelemadó
- 10% nyugdíjjárulék
- 7% egészségbiztosítási járulék
- 1,5% munkaerőpiaci-járulék
A nettó bér ezzel szemben az az összeg, amit a munkavállaló megkap a fentebb említett levonásokat követően, és már szabadon rendelkezhet vele.
4. Mit jelent a személyi jövedelemadó?
A személyi jövedelemadó (SZJA) az egyik legismertebb és legfontosabb adónem, amely a magánszemélyek által megszerzett adóköteles jövedelmet terhelő adó. Mértéke 2016 óta 15%. Az adó célja az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, amelynek bevallását minden naptári évre kell megállapítani. A bevallást a naptári évet követő év májusában kell benyújtani. Az SZJA-t általában a munkáltató vonja le a munkavállaló bruttó béréből, és utalja át az adóhatóságnak, de önálló tevékenységek esetén a magánszemély maga is köteles bevallani és megfizetni az adót.
Néhány fontos tényező a személyi jövedelemadóval kapcsolatban:
- Adóalap: Az az összeg, amely után a személyi jövedelemadót meg kell fizetni. Ez lehet a teljes éves jövedelem, vagy bizonyos esetekben ennek egy csökkentett összege, ha adókedvezményeket alkalmaznak.
- Adókulcs: Az a százalékos arány, amely alapján az adó összegét kiszámítják az adóalapból. Magyarországon jelenleg egykulcsos SZJA-rendszer van érvényben, ami azt jelenti, hogy minden jövedelem ugyanazon adókulcs alá esik.
- Adókedvezmények: Bizonyos körülmények között a magánszemélyek adókedvezményeket vehetnek igénybe, amelyek csökkenthetik a fizetendő SZJA összegét. Például családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye, betegség vagy fogyatékosság miatti kedvezmény, 25 éven aluli fiatalok kedvezménye stb.
5. Mit jelent az alapbér?
Az alapbér a munkavállaló számára a munkaszerződésben rögzített pénzbeli juttatás, amelyet a munkavégzésért cserébe rendszeresen fizet a munkáltató. A rendszeressége előre meghatározott időegységre vonatkozik, például órára, napra, hétre vagy hónapra, emellett igazodik a munkavállaló munkaköréhez, pozíciójához, végzettségéhez, valamint tapasztalatához is.
Az alapbér a munkavállaló azon fix jövedelme, amely független teljesítménytől, vagyis akkor jár, ha ez előírt feladatok elvégzésre kerülnek a meghatározott munkaidőben. Az alapbér emellett nem tartalmazza a túlórákat, pótlékokat és juttatásokat, ugyanis ezeket általában külön számolják hozzá a munkavállaló alapbéréhez.
6. Mit érdemes tudni a bérpótlékokról?
A bérpótlék a munkavállaló jövedelmének kiegészítésére szolgál, a szokásostól eltérő, speciális munkakörülmények között végzett munka esetén, például akkor, ha munkavégzés a rendes munkaidőn felül vagy akár éjszaka történik. Bérpótlék kifizetését a munkaviszonyra vonatkozó szabály és a felek külön megállapodása is előírhatja.
A Munka Törvénykönyve szerinti bérpótlékok:
- éjszakai pótlék
- műszakpótlék
- rendkívüli munkavégzésért járó pótlék
- vasárnapi pótlék
- munkaszüneti pótlék
- készenléti pótlék
- ügyeleti pótlék.
7. Mit jelent a teljesítménybér fogalma?
A teljesítménybért a legutóbbi blogcikkünkben jártuk körbe részletesen, azonban nem hagyhattuk ki a munkabérrel kapcsolatos fontos fogalmak közül sem.
A teljesítménybér egy olyan bérezési forma, amelyben a munkavállaló jövedelme a munka elvégzésének eredményességétől vagy hatékonyságától függ. Ez azt jelenti, hogy a fizetés mértéke közvetlenül összefügg a munkavállaló által elért eredményekkel, az elvégzett munka mennyiségével vagy minőségével és az előre megadott teljesítménykövetelmény végrehajtását követően kerül kifizetésre. A teljesítménybér ösztönözni hivatott a munkavállalókat, hogy jobban, gyorsabban és hatékonyabban dolgozzanak.
Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a követelmények tiszták legyenek, teljesíthetők, és szerződésben rögzítsük őket. Lényeges, hogy az elvégzett munkát lehessen követni, mérni, ez ugyanis az elszámoláshoz szükséges lesz. Törvényi előírás pedig, hogy a mindenkori minimálbér szintjét a maximum teljesítményhez tartozó bérnek el kell érnie.
8. Mit jelentenek az egyéb juttatások?
Az egyéb juttatások olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatások, amelyeket a munkáltató a munkavállalónak a munkabéren felül nyújt. Célja, hogy javítsák a munkavállalók jólétét, elkötelezettségét és elégedettségét a vállalat iránt. Ezek a juttatások hozzájárulnak a munkavállalók motiválásához, a munkáltatói márka erősítéséhez ezzel együtt pedig segíthetnek a vállalatnak megtartani és bevonzani a tehetséges munkaerőt.
A bérek pontos elszámolásában a megfelelő digitális szoftverek nyújthatnak segítséget. Nézzük, milyen megoldást kínál a HRmaster a munkabérekkel kapcsolatos feladatok egyszerűsítésére!
A HRmaster megoldása a bérszámfejtésre
A HRmaster Bérszámfejtés modulja egy integrált 22 modullal rendelkező szoftverrendszer része, amely könnyedén, a manualitást mellőzve képes a bérszámfejtéssel járó feladatokat elvégezni.
A rendszer precízen, a jogszabályoknak megfelelően paraméterezhető, így garantált a pontos, törvényi szabályozásnak megfelelő működés, emellett a szoftver beépített automatizációinak köszönhetően kizárhatók az adminisztráció során keletkező emberi figyelmetlenségből eredő hibák is.
A felhasználóbarát felületének köszönhetően a szoftver használata még azok számára is könnyedén elsajátítható, akik nem rendelkeznek mélyreható ismeretekkel ezen a területen. A digitális HR-megoldás segítségével jelentős időt takaríthatunk meg a kollégák számára, akik így a hosszas adminisztráció helyett a fontosabb feladatokra koncentrálhatnak.
