Fő tartalom átugrása
Túlélőkészlet vagy varázspálca? HR-digitalizáció különböző szemüvegeken keresztül

Túlélőkészlet vagy varázspálca? HR-digitalizáció különböző szemüvegeken keresztül

HRmaster |

2026. február 24-én a székesfehérvári Mercure Magyar Király adott otthont az év első HRFEST-jének, ahol az AI POWERED HR BY HRMASTER teremben a szektor aktuális, digitális helyzetét és kihívásait járták körül a Digitális kompetenciák fejlesztése – A jövő HR-szakembereinek új skilljei című panelbeszélgetés résztvevői. A fókuszban a HR-digitalizáció jelenlegi állása, az AI szerepe és a kompetenciaváltás állt.

A képen balról jobbra: Laky Szilvia, Hutter-Mester Gabriella, Kelevéz Viktória, Juhász Katalin

A képen balról jobbra: Laky Szilvia, Hutter-Mester Gabriella, Kelevéz Viktória, Juhász Katalin

A beszélgetést Laky Szilvia (képességfejlesztési vezető, Coca-Cola HBC Magyarország Kft.) moderálta, a résztvevők Hutter-Mester Gabriella (ügyféltámogatási vezető, HRmaster), Kelevéz Viktória (people & culture director, ArrivaBus Kft.) és Juhász Katalin (HR manager, Ceres Sütő) voltak.

Már nem a „ha”, hanem a „hogyan” a kérdés

A beszélgetés résztvevői eltérő vállalati háttérből érkeztek, ami jól szemléltette a hazai piac érettségi fokozatait. Hutter-Mester Gabriella kiemelte, hogy a HR digitalizációja ma már nem választható opció, hanem alapvető hatékonysági és versenyképességi tényező. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a cégek többsége nem egyszerre akarja megváltani a világot, hanem a legégetőbb és fontosabb feladatok és folyamatok digitalizálásával kezd, mindezt igazítva a saját érettségi szintjéhez.

Az ArrivaBusnál ez a folyamat már stratégiai szinten is beérett. Kelevéz Viktória elmondta, hogy az elmúlt három év tudatos transzformációja elérte céljait: a HRmaster bevezetése után már a bérszámfejtő rendszerrel  való összekötésnél tartanak, a fizikai állománnyal való kapcsolattartást pedig dedikált applikáció támogatja. Ezzel szemben a Ceres Sütőnél a folyamat még az előszobában jár. Juhász Katalin szerint egy tradicionális, lapos szervezetnél a szemléletformálás az első és legnehezebb lépés. Náluk az employer branding területén jelent meg először a digitálizáció és az AI használat iránti igény, de mára a logisztika és a minőségvédelem is felismerte a váltás szükségességét.

Túlélés és visszatérés az alapokhoz

Kelevéz Viktória rávilágított arra, hogy a digitalizációnak kőkemény üzleti funkciója van. Az ArrivaBus példáján keresztül mutatta be, hogyan váltható hatékonyságra a technológia egy csoportszintű megtakarítási terv végrehajtásakor. Mint mondta, náluk „a digitalizáció időt vásárol a HR-nek”. Ezzel párhuzamosan Juhász Katalin egy fontos szakmai önreflexiót is megfogalmazott, amely szerint az elmúlt évtizedben a HR sok helyen kényszerűségből kontrolling-részleggé vált, és a munkaidőt időt elvitték az Excel-táblákkal együtt járó feladatok. A technológia igazi ígérete pedig éppen az, hogy ezeket a terheket levéve a vállunkról visszatérhetünk a szakma alapjaihoz, vagyis a munkavállalókra fordított érdemi figyelemhez.

Ki felel az AI-ért a személyügyben: a HR vagy az IT?

Adódik a kérdés: ki legyen a gazdája ezeknek a fejlesztéseknek, legyen szó egy digitalizált HR-rendszer bevezetéséről vagy az AI bevonásáról egy-egy munkafolyamatba? A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár a technikai hátteret az IT-nek kell biztosítania, a kezdeményezés és a megvalósítás menedzselése a HR asztala. Hutter-Mester Gabriella itt egy fontos fogalmi pontosítást tett: érdemes különválasztani a digitalizációt, az automatizációt és az AI-t. Utóbbi ugyanis nem egy újabb szoftver vagy modul, hanem egyfajta technológiai szintugrás, amely a meglévő funkciókat teszi hatékonyabbá. A HR feladata pedig az, hogy a folyamat motorjaként irányítsa az átállást, a siker azonban minden esetben menedzsment szintű, közös felelősség.

Generációs híd és a modern technológia

A beszélgetés során kiderült, hogy az automatizáció és a digitalizáció során a generációs különbségek nem csak akadályt, hanem egyben lehetőséget is jelentenek. A fiatalabb kollégák digitális affinitása a fejlődés motorja lehet, az ArrivaBusnál például egy tehetséges gyakornokra bízták a HRmaster bevezetésének operatív vezetését, sikeresen. A cégnél eredményesen alkalmazzák a mesterséges intelligencia asszisztenciáját is, a többi közt munkaköri leírások generálására, hirdetésszövegek előállításához, bonyolult Excel-függvények megírására, vagy éppen vizualizációs dashboardok fejlesztésére. A Ceresnél pedig a Győri Egyetemmel való együttműködés részeként fiatal oktatók segítik a vállalati szakembereket az AI-használatának eredményes elsajátításában, mindez segít lebontani az idősebb generációk fenntartásait is.

Hogyan tovább a HR-digitalizációban?

A jövő egyértelműen az adatok mélyebb értelmezésében, a predikcióban rejlik. A résztvevők szerint a következő szint már nem csak a múltbéli adatok rögzítése, hanem például a fluktuáció vagy a képzési igények előrejelzése (scenario tervezés) lesz. A cél minden vállalatnál közös: a legkonzervatívabb részterületek (például a termelés) meggyőzése és a technológia olyan szintű integrálása, amely mellett az emberi tényező nem elvész, hanem megerősödik.

 

Szeretnél megismerkedni a HRmaster szoftverrel?

Vedd fel velünk a kapcsolatot! Munkatársunk az alábbi űrlapon megadott elérhetőségen megkeres.