A garantált bérminimum 2026-ban ismét emelkedik Magyarországon. Megmutatjuk a bruttó és nettó összegeket, szólunk a minimálbérhez fűződő viszonyról, és hogy mit jelent mindez a munkavállaló és a munkáltató számára.
Miért fontos téma a garantált bérminimum 2026-ban?
A bérek kérdése minden év elején kiemelt figyelmet kap, de 2026 különösen fontos év ebből a szempontból. A jogszabályi változások alapján ugyanis nemcsak a minimálbér, hanem a garantált bérminimum összege is emelkedik. Ez közvetlen hatással van a munkavállalók jövedelmére, a munkáltatók költségeire, és összességében a foglakoztatás egészére. Ha van középfokú végzettséged, vagy szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozol, akkor ez a változás téged is érint.
Minimálbér vs. garantált bérminimum – mi a különbség?
Sokan még mindig összekeverik a két fogalmat, pedig fontos különbség van köztük. A minimálbér az a minimum bér, amelyet minden teljes munkaidős munkavállalónak meg kell kapnia, függetlenül a képzettségtől. 2026-ban ennek havi bruttó összege 322 800 forint. A garantált bérminimum viszont azoknak jár, akik olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez legalább középfokú végzettség vagy szakképzettség szükséges. Ennek összege 2026-tól 373 200 forint bruttó, ami szintén emelkedik az előző évhez képest. Ez az összeg gyakorlatilag ismertebb elnevezéssel a szakmunkás minimálbér szerepét tölti be, és jogszabály rögzíti.
Kire vonatkozik a garantált bérminimum?
A garantált bérminimum nem „opcionális” elem. Ha egy munkakör betöltéséhez előírás a megfelelő képzettség, akkor a munkaadó köteles legalább ezt az összeget megfizetni.
Fontos tudni, hogy nem a munkavállaló végzettsége számít annak megállapításakor, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult-e a dolgozó. Azt kell figyelembe venni, hogy az adott munkakör, amelynek ellátására felvettük a munkavállalót, igényel-e szakképzettséget, középfokú végzettséget.
Ez a szabály a munkajog egyik alapelve, és komoly védelmet jelent a szakképzett dolgozók számára.
Nettó vagy bruttó? Nem mindegy
A jogszabály mindig bruttó összegben határozza meg a béreket, de a mindennapokban természetesen a nettó jövedelem számít igazán.
A garantált bérminimum bruttó összege 373 200 forint, de hogy ebből mennyi marad kézhez kapva, az több tényezőtől függ. Ezek az adó- és járulékfizetési szabályok, az adókedvezmények, családi helyzet.
Egyes munkavállalók számára a nettó összeg jelentősen kedvezőbb lehet, ha jogosultak valamilyen kedvezményre
2026. január 1-től változtak az adókedvezményekre vonatkozó szabályok is. Emelkedtek az érvényesíthető kedvezmények összegei és új adókedvezmény is életbe lépett. Ennek megfelelően az érvényesítési sorrend is átrendeződött.
Az érvényesítés tekintetében elsőbbséget élveznek a 30 év alatti és a több gyermekes édesanyák. Ők az összevont adóalapba tartozó teljes jövedelmükre tekintettel adómentességet kaptak.
Ezt követően a Csecsemőgondozási –, gyermekgondozási – és örökbefogadói díjban részesülők vehetik igénybe az ellátás mértékéig az adómentességet. Az anyák mellett a többi munkavállaló, bizonyos érvényesítési feltételek mellett további kedvezményeket is figyelembe vehet. Ezek a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi adó és járulékkedvezmény.
Mit jelent mindez a munkáltatók számára?
A garantált bérminimum emelkedik, így a munkáltató oldalán a bérköltségek is növekednek. Ez nemcsak a bruttó bérben, hanem a járulékokban és egyéb közterhekben is megjelenik.
Ugyanakkor a jogszabály a munkáltatók részére is több lehetőséget biztosít a terhek csökkentésére:
- munkáltatói adókedvezmények, mint például a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, a megváltozott munkapességűek után érvényesíthető kedvezmény;
- speciális foglalkoztatási formák, mint a nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása;
- célzott támogatások bizonyos munkavállalói csoportokra.
Foglalkoztatási formák és bérminimumok
Nem mindenki dolgozik teljes munkaidőben. Részmunkaidős foglakoztatás esetén a garantált bérminimum és a minimálbér összege arányosan csökken, de az órabér nem lehet alacsonyabb a jogszabályban meghatározott szintnél.
Ez különösen fontos az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munkák esetében, ahol a forintban meghatározott órabérekre szigorú szabályok vonatkoznak.
Hogyan hat a béremelés a jövedelemre?
A magasabb alapbér nemcsak az aktuális fizetést érinti. A jövedelem növekedése hatással van:
- a táppénzre,
- a nyugdíjalapra,
- bizonyos hosszú távú juttatás elemekre is.
A munkavállaló számára ez nagyobb pénzügyi biztonságot jelent, még akkor is, ha a nettó összeg nem nő arányosan a bruttóval.
Gazdasági és társadalmi hatások
A garantált bérminimum emelése túlmutat az egyéni béreken. A cél az, hogy:
- csökkenjen a bérszegénység,
- nőjön a fogyasztás,
- erősödjön a szakképzett munkaerő megtartása Magyarországon.
- Ugyanakkor fontos kérdés, hogy a munkáltatók hosszú távon mennyire tudják kigazdálkodni a növekvő összegeket.
A jogszabályok ismerete kulcsfontosságú ahhoz, hogy mindkét oldal tisztában legyen a kötelezettségeivel és lehetőségeivel – hiszen a foglakoztatás alapja továbbra is a tiszta, átlátható és jogszerű bérmegállapítás.
