2023. július 1-től több változás lépett életbe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a kifizetőhelyi feladatellátás tekintetében. Ezek a tb-változások részben a már meglévő szabályok módosításai, pontosításai, kiegészítései, de vannak teljesen új rendelkezések, például a kifizetőhelyi elszámolás rendszerét illetően. Cikkünkben most ezeket a változásokat foglaljuk össze és részletezzük.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítására, illetve az egyes ellátásokra vonatkozó szabályok módosításai
A pénzbeli ellátások megállapítását az 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza. Eddig a pénzbeli ellátások megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelmet kellett figyelembe venni. 2023. július 1-től kiegészült a 39/A § (1) bekezdése, így az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – a törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján csakis az ugyanannál a foglalkoztatónál meglévő biztosítási jogviszonyban szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
Ez a pontosítás a gyakorlatban nem eredményez változást, ugyanakkor megerősíti, hogy csak fennálló jogviszonyból lehet jövedelmeket figyelembe venni.
Módosították a megszűnt jogviszony esetében a pénzbeli ellátások és baleseti táppénz igénylését. A hatályos jogszabály szerint a kérelmeket a csed, gyed, az örökbefogadói díj kapcsán akkor is a korábbi foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a biztosított jogviszonya időközben megszűnik. Ennek különösen a visszamenőleges igényléseknél van jelentősége, hiszen ezekre az ellátásokra az igényt 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni.
Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti szerv folyósítja tovább a már megállapított ellátást.
A baleseti táppénz esetén is ugyanez az eljárás. A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig hatáskörrel rendelkezett.
Ha a biztosított a baleseti táppénz folyósítási ideje alatt biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb jogviszony kezdetét megelőző nappal az ellátás folyósítását a korábbi foglalkoztató megszünteti. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított az 55. § (1b) bekezdése alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme szerint. Tehát az új jogviszonyában újra baleseti táppénz iránti kérelmet kell benyújtani, és el kell bírálni.
Táppénz, gyermekápolási táppénz
Módosult a táppénz-jogosultság időtartama. Ez már az ellátás elszámolásában, megállapításában is változást hoz. Korábban a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára járt. Továbbá, maximum a keresőképtelenség első napját megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a törvényben (Tbj. 6. § -ában) meghatározott biztosításban eltöltött napoknak megfelelő időtartamra. Július 1-től már nem a keresőképtelenség első napját kell figyelembe venni a táppénz időtartamának megállapításánál, hanem a táppénz-jogosultság első napját.
A táppénzelőzmény szabályai is változtak. Nem számít előzménynek a beteg gyermek ápolása, az egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, és a közegészségügyi okból történő eltiltás időtartama.
A gyermekápolási táppénz esetén a gyermek életkorának megfelelően meg van határozva a jogosultsági idő. Az egyedülálló szülők esetében a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek esetében is meghatározták a gyáp napok számát. Viszont az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem volt elkülönítve ez a kategória. Most pótolták ezt a hiányosságot, így már az egyedülálló szülőnek az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermeke ápolása esetén évenként, gyermekenként 168 naptári napra jár a gyermekápolási táppénz.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy az éves gyáp napok száma mettől meddig jár a szülőnek, illetve a gyermekek életkorának meghatározása sem volt pontos. Most egyértelművé vált, hogy a pontosan 1, 3 és 6 éves gyermekekre mennyi gyáp nap jár, illetve az éves jogosultság a gyermek előző születésnapjától a következő születésnapját megelőző napig tart.
Hallgatói gyermekgondozási díj
Van még egy társadalombiztosítási ellátás, ami módosult. A hallgatói, vagy más néven diplomás gyed eddig havi összegben volt megállapítva. A módosítás szerint most már naptári napi összeget kell megállapítani, ami a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum 70 százalékának a harmincad része. A hallgatói gyed összege nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékának harmincad részénél.
Kifizetőhelyi szabályok
Minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat legalább 6 egymást követő hónapban köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét. A kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat az erre irányuló megállapodás alapján más szervezet is elláthatja. A felelősség ebben az esetben is a foglalkoztatót terheli.
Nagyon fontos változás, hogy a 1998. évi XXXIX. törvény 9.§ (6) bekezdése szerint, amennyiben a munkáltató a kifizetőhely létesítési kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztási bírság fizetésére kötelezhető!
Kifizetőhely létesítése iránti kérelem kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a kormány rendeletében megjelölt honlapon, a központi honlapon közzétett űrlap alkalmazásával, elektronikus úton nyújtható be. A kifizetőhely működésével kapcsolatos változásokat, a megszűnést szintén ezen a honlapon keresztül kell jelenteni.
Nyilvántartás, adatszolgáltatás
A Magyar Államkincstár 2023/1. számú tájékoztatója a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére részletesen tartalmazza a 2023. július 1-től megváltozott adatszolgáltatási elméleti és technikai tudnivalókat.
Az Egészségbiztosítási törvény hatályos 79/B § (1) bekezdése kimondja, hogy az egészségbiztosító a megállapított, illetve folyósított ellátásokról, egyszeri segélyről nyilvántartást vezet. A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató minden hónap 20. napjáig, kizárólag elektronikus úton adatszolgáltatást köteles teljesíteni, ennek oka a nyilvántartás vezetése. Az adatszolgáltatást kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített – a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg.
Ügyintézés, kerekítési szabályok
A kifizetőhellyel nem rendelkező egyéni vállalkozó, foglalkoztató, mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87.§ (3) bekezdése szerinti természetes személy a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF), elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, baleseti táppénz, csed, gyed igénylésére.
Az eljárást kezdeményező természetes személy ügyfél ügyintézési rendelkezést tesz, amiben nyilatkozik arról, hogy vállalja az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (2015. évi CCXXII. törvény) követelményeinek teljesítését.
Az egészségbiztosítási törvény 61. § (11) bekezdése szerint a kerekítési szabályokat az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, a baleseti táppénz, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás és a segély iránti kérelmek elbírálásakor kizárólag a folyósítás során kell alkalmazni olyan módon, hogy a kerekítést az adott időszakra vonatkozóan folyósítandó ellátás bruttó összegére és az ellátásból teljesített levonás után fennmaradó nettó összegre is alkalmazni kell. A naptári napi alapot továbbra is 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.
Látható, hogy több alapvető tb-változás történt az ellátások megállapításában, nyilvántartásában és az adatszolgáltatás menetében. A HRmaster Bérszámfejtő modulja ezen változásokat is pontosan leköveti.
