Cafeteria jelentése: A munkáltatók eszköze a dolgozók motiválására

Ahogy egyre több vállalat versenyez a tehetséges munkaerőért, a munkahelyi juttatások fontos eszközévé váltak a munkavállalók megszerzésének és megtartásának. Ezek a juttatások olyan előnyök és lehetőségek, amelyeket a vállalatok kínálnak alkalmazottaiknak a hagyományos fizetésen felül. Sokféle formában és típusban létezhetnek, azonban az utóbbi években a cafeteria-rendszerek váltak a legelterjedtebbé. Mi a cafeteria jelentése és mit kell tudni róla? Erről szól ez a blogposztunk!

A cafeteria jelentése

A cafeteria jelentése „önkiszolgáló étterem”. Egy angol szó, magyarul kafetériaként is gyakran említik. Az elnevezés helyénvaló, hiszen a munka világában olyan munkaadó által összeállított juttatási rendszert jelent, ahol az egyes elemek választhatók, pont, mint amikor egy önkiszolgáló étteremben választunk a rendelkezésre álló kínálatból. Az alternatívák korlátozottak, ennek ellenére is népszerű a munkáltatók között, mivel általa sok esetben kedvezőbb közterhek mellett adhatnak bérkiegészítést a dolgozóknak. 

A napjainkban uralkodó munkaerő piaci helyzet, mely dinamikus munkakörnyezetet feltételez, alapjául szolgált a cafeteria-rendszerek elterjedésének. A munkáltatók felismerték, hogy a munkavállalók részéről felmerülő számos egyéb igényt, amely az egyén biztonságérzetére, szociális jellegű szükségleteire, elismerési igényére és önmegvalósítására irányul, a juttatások rendszerén keresztül tudják hatékonyan és megfelelő módon megoldani.

A cafeteria elemek összeállításánál jellemzően az egyik fő szempont a kedvezőbb adózás, de nem érdemes csupán ebben a viszonylatban megvizsgálni, hiszen általa olyan plusz motivációs lehetőséghez jut a munkaadó, melynek előnyei túlmutatnak az adóügyi megtakarításon. Ezért, amikor egy vállalkozás összeállítja a cafeteria elemeit, ne csupán aszerint döntsön, hogy mi kerül kevesebbe neki, mint munkáltatónak, hanem aszerint is, hogy milyen juttatásokat tartanak majd munkavállalói a legkecsegtetőbbnek, amelyek akár béralku esetén is vonzó tényezőkként szolgálhatnak.  

Alapjában véve a munkáltatón múlik, hogy ki kaphat cafeteriát: a juttatásokra való jogosultság szabályait a törvényi keretrendszert szem előtt tartva szabadon szabályozhatja. Fontos azonban, hogy a juttatások csak akkor számítanak kedvező adózásúnak, ha minden munkavállaló megegyezően részesül belőlük, vagy csoportokat alkotva cafeteriában választva. Abban az esetben ugyanis, ha csak bizonyos munkavállalókra vonatkozik, akkor már jövedelemként kell adózni utána.

A jól összeállított bérezési politika nagyszerű módszer a munkavállalói elégedettség növelésére – ez gyakorta nem is a ráfordított összegen múlik, inkább azon, hogy mennyire körültekintően választották meg a rendelkezésre álló juttatási alternatívákat, amelyek kiszolgálhatják a dolgozók igényeit. Azonban fontos kiemelni, hogy a cafeteria-rendszerbe semmiképp sem tartozhat az alapbér, a munkabér, az egyéni teljesítmény elismerése és a jutalmazás eszköze. 

Mi tartozik a cafeteria elemei közé?

A cafeteria-rendszer keretében adható juttatások köréről az Szja törvény rendelkezik. Különbséget tehetünk adómentesen adható és kedvezményes adózású cafeteria elemek között, utóbbi kategória esetében pedig elkülöníthetünk béren kívüli juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat, valamint az összevont adóalap részeként adó- és járulékköteles juttatásokat is. 

Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások közé az alábbiak tartoznak:

• sportrendezvényekre szóló bérlet,
• a munkáltató által fenntartott sportlétesítmény használata,
• könyvtári díj, kulturális szolgáltatás - belépőjegy, bérlet,
• óvoda és bölcsőde szolgáltatási díja, az ellátás, és egyéb költségek (amennyiben számla van róla),
• a munkáltató által biztosított védőoltás,
• védőeszköz, amelyet a jogszabály ír elő (például szemüveg),
• a munkába járás költségtérítése 15 Ft/km erejéig.

Béren kívüli juttatások

Ebbe a típusba már egyedül a Széchenyi Pihenő Kártya, azaz SZÉP-kártya tartozik, amelynek keretösszege egész évre vonatkozik. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, arányosítani kell a jogviszonyban töltött napok számával. A Széchenyi Pihenő Kártya olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amelyet a bankkártyákhoz hasonlóan lehet használni főként pihenéshez kapcsolódó termékek és szolgáltatások vásárlásakor.

Egyes meghatározott juttatások

Noha a munkáltató számára egyértelműen vannak kedvezőbb adózású lehetőségek, jó alternatívát jelenthetnek az egyes meghatározott juttatások közé tartozó cafeteria elemek is.

Az egyes meghatározott juttatások körébe azok tartoznak, amelyeket az Szja törvény felsorol:

• hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés,
• céges telefon magáncélú használata,
• olyan összeg, amit önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra fizettek be,
• olyan ingyenesen/kedvezményesen nyújtott termék vagy szolgáltatás, amit egy megadott hallgató kap,
• olyan termék, szolgáltatást, ami reprezentáció/üzleti ajándék címen adtak,
• a minimálbér 10%-át nem meghaladó ajándék (évente maximum 1 alkalommal),
• olyan esetben, ha egyszerre többen is jogosultak az ingyenes/kedvezményes termékre vagy szolgáltatásra, de nem lehet megállapítani az egyének által szerzett jövedelmet,
• ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás (amennyiben jogszabály alapján történt a felhatalmazás),
• adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám ajándék,
• értékhatár feletti juttatás a SZÉP-kártya valamely alszámlájára,
• rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.

Egyéb munkabérszerű juttatás

Nem klasszikus cafeteria elemek, de egyéb juttatásként a munkáltatók az alábbiakat is nyújthatja a munkavállalók részére:

1. Tanulmányok támogatása
2. Jutalom kifizetése
3. Prémium megítélése
4. Jutalék fizetése

Mik a cafeteria előnyei és hátrányai?

A cafeteria-rendszer előnyei és hátrányai a vállalatok és az alkalmazottak szemszögéből eltérőek lehetnek. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat mindkét oldal számára.

A cafeteria-rendszer a vállalatok számára számos előnyt nyújt. Lehetővé teszi, hogy versenyképes juttatásokat kínáljanak, amelyekkel vonzóbbá válnak a tehetséges munkaerő számára. A vállalatok a juttatási csomagot testre szabhatják, amely így az alkalmazottak szükségleteihez és igényeihez tud igazodni, ezáltal növelve az elégedettségüket, motivációjukat és a hosszú távú elkötelezettségüket. A választott juttatások pozitív hatással vannak az alkalmazottak munkahelyi teljesítményére is. A cafeteria-rendszer lehetővé teheti az adóoptimalizációt mind a vállalatok, mind az alkalmazottak számára, hiszen bizonyos juttatások adókedvezményekkel járnak.

A vállalatok esetében olyan hátrányokkal járhat a cafeteria-rendszer bevezetése, mint például az adminisztratív terhek, amelyek a rendszer bevezetésével és fenntartásával jelentkezhetnek. A juttatások kezelése, nyomon követése és az adózási kötelezettségek teljesítése időigényes lehet. A rendszer növelheti a vállalatok költségeit, különösen akkor, ha széles kínálatú juttatásokat kínálnak. Az alkalmazottak választásainak és a rendszer működtetésének költségei is jelentősebbek lehetnek. A juttatási rendszer nem lesz feltétlenül könnyen átlátható sem a vállalatok, sem az alkalmazottak számára. Az alkalmazottaknak meg kell érteniük a rendszer működését és az elérhető juttatásokat, ami akár időigényes is lehet.

A munkavállalók számára számos előnyt nyújthat a rendszer alkalmazása. A szabadon választható kínálatnak köszönhetően saját igényeiknek és élethelyzetüknek megfelelően tudják kiválasztani a számukra releváns juttatási csomagot. A rendszer lehetőséget nyújt az olyan juttatások kiválasztására, amelyek segítenek a munka-magánélet egyensúly fenntartásában, illetve hozzájárulnak a pénzügyi biztonságuk és jövőjük tervezésében.

A munkavállalók számára hátrányt jelenthet a döntési nehézség, amit a juttatási csomag kiválasztása okozhat, amennyiben nincs megfelelő tájékoztatás és segítség a döntés meghozásához, illetve nem mindig választhatnak olyan juttatásokat, amelyek minden szükségletüket fedeznék.

Milyen a jó béren kívüli juttatások rendszere?

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie egy hatékony béren kívüli juttatási rendszernek.

Rugalmas választási lehetőségek: A jó rendszer lehetővé teszi az alkalmazottaknak, hogy a saját igényeikhez és preferenciáikhoz igazodva válasszanak a kínált juttatások között. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy minden alkalmazott olyan juttatásokat válasszon, amelyek a legjobban megfelelnek neki és családjának.

Széles kínálat: Az ideális rendszerben számos juttatás és előny elérhető, mint például egészségügyi biztosítás, lakhatási támogatás, nyugdíjbiztosítás, étkezési támogatás, sportklub tagság és továbbképzési lehetőségek. Minél szélesebb a kínálat, annál jobban lefedheti az alkalmazottak különböző igényeit.

Megfelelő kommunikáció és felvilágosítás: Fontos, hogy a vállalatok világosan kommunikálják és felvilágosítsák alkalmazottaikat a rendszer működéséről és az elérhető juttatásokról. Az alkalmazottaknak meg kell érteniük, hogyan választhatnak, módosíthatnak vagy veszíthetnek el juttatásokat.

Rendszeres értékelés és változtatások: A jó rendszer időről időre felülvizsgálatra és értékelésre kerül annak érdekében, hogy az alkalmazottak igényeihez és a vállalat stratégiájához igazítsák. A változó környezetben fontos, hogy a juttatások is alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz és lehetőségekhez.

Adózási és jogszabályi megfelelőség: A jó rendszernek be kell tartania az adózási és jogszabályi előírásokat és biztosítania kell, hogy mind az alkalmazottak, mind a vállalatok megfeleljenek ezeknek az előírásoknak.

Adminisztratív egyszerűség: Az adminisztráció és az elszámolás lehetőleg egyszerű és hatékony legyen. Az alkalmazottak számára könnyen hozzáférhetőnek és érthetőnek kell lennie a rendszer működése.

Költséghatékonyság: A vállalatnak gondoskodnia kell arról, hogy a juttatások költségei megfeleljenek a költségvetésnek és a vállalat pénzügyi helyzetének.

Hosszú távú előnyök: A jó béren kívüli juttatások rendszere hosszú távú előnyöket nyújt mind a vállalatnak, mind az alkalmazottaknak. Segíthet a vállalatoknak a munkaerő megtartásában, a dolgozók elégedettségének növelésében, és az alkalmazottaknak abban, hogy a pénzügyi biztonságot és a munka-magánélet egyensúlyát teremtsék meg.

Az egyes vállalatok egyedi igényeitől és helyzetétől függően a béren kívüli juttatások rendszere eltérhet. Azonban az általános elvek és jellemzők, amelyeket fentebb felsoroltunk, segíthetnek abban, hogy egy hatékony és vonzó béren kívüli juttatási rendszert hozzanak létre és működtessenek.